Az alábbiakban munkaközösségünk tanárainak kémiai tárgyú publikációiból nyújtunk válogatást.
Keglevich Kristóf: Villachtól Bécsen át Salzburgig. Paracelsus nyomában Ausztriában
A karintiai Villach elsősorban nem kulturális és természettudományos emlékeinek köszönhetően népszerű turisztikai célpont, hanem gyönyörű földrajzi környezete teszi azzá, közvetlen közelében található a gerlitzeni síparadicsom. Villachban töltötte gyermekkorát a neves jatrokémikus, Paracelsus (1493–1541). A cikk Paracelsus és Villach kapcsolatát mutatja be, illetve életének többi ausztriai helyszínét.
Keglevich Kristóf: A kémiatanítás története a magyarországi elemi és középfokú iskolákban 1868 és 2020 között az óraszámok tükrében
„A vegytan jelenlegi alakjában nem tarthatja meg magát középtanodáinkbanban, mert az általa elért siker, egészében véve, nagyon csekély” – írta Balló Mátyás 1872-ben megjelent tankönyve bevezetésében. Akár 2022-ben is írhatta volna. A tanulmány bemutatja, hogy a kémia a modern kori Magyarországon mikor milyen, a közoktatás óraszámaiban kifejezhető megbecsülésnek örvendett, történeti kontextusba helyezni a kémia tantárgyat ért 2000., illetve 2020. évi óraszámcsökkentést.
Keglevich Kristóf: Miért a kémia a legutálatosabb tantárgy?
Milyen okai lehetnek annak, hogy a közoktatásban a kémia és a fizika osztályátlagai a legrosszabbak szinte iskolától – már ha az adott iskola egyáltalán tanítja még ezeket az oly nehéz és életidegen tantárgyakat –, évfolyamtól függetlenül? Molnár Ferenctől kezdve a máig továbbélő vis vitalis-elméleten át a kémiatanárok rugalmatlanságáig sok minden állhat a háttérben.
Keglevich Kristóf: Kémiatörténet a kémia tanításában
A tanulmány a középiskolás tananyaghoz fűzhető érdekesnek vélt történeti kommentárok összegyűjtésével ötleteket ad kémiatanároknak óráik színesítésére. Rövid szakirodalmi szemle után olyan tudománytörténeti érdekességeket listáz, amelyek a tankönyvekben általában nem szerepelnek.
Albert Attila–Albert Viktor: 5000 feladat kémiából középiskolásoknak, felvételizőknek
A könyv (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1998.) a 12–18 éves korosztály számára készült feladatgyűjtemény. Feladatlapjai elméleti tesztekből állnak, különböző mélységben és csoportosításban dolgozzák föl a középiskolai tananyagot. A fejezetek elején a legfontosabb fogalmak gyűjteménye olvasható.
Hobinka Ildikó–Riedel Miklós: Az Avogadro-állandó meghatározása számítógéphez kapcsolt videokamera segítségével
Tartalma: az Avogadro-állandó meghatározásának története, a meghatározás fizikai háttere és egy szakkörre ajánlott – a modernebb technika igénybevételével némi változtatással elvégzendő – kísérlet leírása.
Hobinka Ildikó: Kísérletek a királis szerkezetű vegyületek vizsgálatára
Az optikai izoméria többnyire csak elméleti síkon tanított témájához tartozó, egy polaroid napszemüveg és némi bütykölés segítségével végrehajtható kísérlet leírása.
Keglevich Kristóf: “A meszes víz megbolondul” (Aranyköpések kémiadolgozatokból)
Tartalma: nebulóktól származó, csoportosított aranyköpések és gyakori hátterük: a fogalmi zavar szakmódszertani vizsgálata.
Keglevich Kristóf: A kémiaóra és a modern pedagógia szempontjai
Vitairat az ismeretközpontú oktatás védelmében; az egymást lassanként évente követő tanügyi reformok kritikája.